Fontos üzenetek: 
  • Ha az adatbázis működésében hibát észleltek, kérjük mentsetek róla képernyőképet (Print Screen) és küldjétek el a map@mme.hu e-mail címre, a hiba leírásával együtt!
  • Figyelmetekbe ajánljuk, hogy a Hírek menüpont alatt elérhetőek a MAP-al kapcsolatban írt legfrissebb cikkek, melyek számos praktikus információval szolgálnak!

 

Érkezik majd a Programismertető frissített verziója, amelyben az eddigi tapasztalatok alapján nagyobb hangsúlyt kap a MAP egyszerűségének ismertetése, mivel a korábbi ismertetők többekben azt a képzetet keltette, hogy a MAP nagyon összetett és nehéz feladat, pedig éppen az ellenkezője igaz.

Addig a jelenlegi programismertetőt csak mint egy, a projekt kezdetén elkészült verziót tanulmányozzátok, amelynek elkészülésekor még nem rendelkeztünk az elmúlt évek tapasztalataival.

 

 

Madáratlasz Program (2014 - 2018) 

Programismertető és útmutató

 

Letölthető formátumban elérhető itt: Programismertető és útmutató >>

A Madáratlasz Program (MAP) részletes ismertetője (24 oldal, PDF formátum, 4 376 kB).

 

Összeállította: Nagy Károly és Dr. Szép Tibor ::: v.1.3 ::: 2014.05.05.

  • Ezt a verziót, a felmérőktől 2014 májusáig beérkezett kérdésekre adott válaszok alapján, praktikus kiegészítésekkel láttuk el, melyek segítenek a részletek értelmezésében.
  • Ezen kívül ajánljuk a MAP adatbázis Hírek oldalát is figyelemmel kísérni, mert ott elérhetőek a program aktuális hírei és azok a blogbejegyzések, melyekben praktikus információkat is közzéteszünk!

 

Tartalomjegyzék

 


 

1. Bevezető

Ez a programismertető részletesen tárgyalja a Madáratlasz Program (MAP) céljait, módszereit, a terepi munkát, az azt megelőző előkészületeket és az utána következő adatfeldolgozást is. Amennyiben kíváncsi vagy a MAP hátterére és részleteire, akkor olvasd el, de később is előveheted ezt a dokumentumot (amely minden valószínűség szerint a következő időszakban még változni és bővülni is fog, az első év tapasztalatai alapján).

Közel 25 éve fejeződött be az adatgyűjtés, aminek eredményei alapján elkészült a kontinensünk fészkelő madarainak elterjedéséről és állományainak sűrűségéről átfogó képet adó 1997-ben megjelent könyv, az első Európai Madáratlasz (Hagemeijer, W.J.M. and Blair, M.J. (1997): The EBCC Atlas of European Breeding Birds: Their Distribution and Abundance. T & A D Poyser, London. – röviden: EBCC Atlasz). Akkor az EBCC (Európai Madárszámlálási Tanács) 50*50 km-es felbontásban térképezte fel és tette közzé az adatokat több mint 900 oldalon, 495 Európában fészkelő fajról.
 
Azokból az országokból, melyekben akkor már rendelkezésre álltak nemzeti madáratlaszok, jól működő madárszámlálási programok és adatbázisok (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Németország), megbízhatóbb és pontosabb adatok érkeztek az állományok nagyságáról is, ahol pedig ezek még nyomokban sem álltak rendelkezésre, onnan a fészkelések valószínűségére utaló becslések is csak gyenge minőségben érkezhettek (pl. Oroszország, Ukrajna). Természetesen különösen igaz volt ez a gyakori költő madárfajokra, hiszen a ritka- vagy a telepesen fészkelők állományairól a madár-monitoring programokkal és rendszeresen gyűjtött adatokkal kevésbé rendelkező országok is több és megbízhatóbb információval szolgálhattak. Magyarország, hasonlóan más kelet-közép-európai országhoz, az első EBCC Atlaszhoz szolgáltatott adatok minőségében a középmezőnybe volt sorolható. Akkori adatszolgáltatásunk elsősorban a 80’-as években végzett ún. „ponttérképezési program” adataira épült, ami sajnos nem minden faj esetében fedte le az ország teljes területét, s különösen a gyakori fajok esetében az állományok sűrűségére vonatkozóan nem szolgált pontosabb becslésekhez használható adatokkal. Fontos megemlíteni, hogy akkoriban a számítógépes adatbázisok még gyerekcipőben jártak, s az interneten keresztül történő online adatgyűjtésről még csak nem is álmodhattunk. Az országos monitoring programok közül az RTM (Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja) a 90’-es évek első felében kezdődött, az MMM (Mindennapi Madaraink Monitoringja) pedig csak közel egy évtized múlva indult el.
 
Az EBCC a 2013-2017 közötti időszakra meghirdette az EBBA2 program terepi adatgyűjtését (European Breeding Bird Atlas 2), melynek eredményei 2020-ban a második Európai Madáratlasz könyvben jelennek majd meg, s természetesen térképei - a kornak megfelelően - az interneten is elérhetőek lesznek (az első EBCC Atlasz interaktív térképei is elérhetőek az EBCC honlapján). Az új EBCC Atlasz több mint 50 ország, több mint 500 fészkelő madárfajának minden korábbinál részletesebb és pontosabb elterjedési térképeit, s az elmúlt 30 év változásait is bemutatja majd, több mint 5 000 db 50*50 km-es UTM négyzetre vonatkozóan. Elkészültéhez több mint 50 000 önkéntes felmérő terepi munkájára lesz szükség.
 
Ahhoz, hogy az EBBA2 programhoz jó minőségű adatokat szolgáltathassunk, és ugyanakkor elkészítsük a saját nemzeti Atlaszunkat, szükségünk lesz arra, hogy annál nagyobb térbeli felbontásban gyűjtsük az adatokat.
Mindezek miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2014-ben elindítja a Madáratlasz Programot (MAP). Ez lesz az első, a hazai fészkelő madárfajok elterjedését és állománysűrűségét részletesen feltérképező országos lefedettséggel indított munka, melynek terepi adatgyűjtése 2014-2018 között valósul majd meg. Ehhez sok száz önkéntes felmérőnk közreműködésére lesz szükség a következő években. Természetesen, ha már ezt a minden korábbi felmérésnél nagyobb munkát elvégezzük, akkor eredményeként elkészítjük és kiadjuk az első magyar Madáratlaszt is.
 
A program kidolgozása során sokan segítették munkánkat tanácsaikkal, az anyagok átolvasásával és véleményezésével, s a felmérések megkezdése után velünk megosztott kérdéseikkel és tapasztalataikkal, amit külön köszönünk Balázsi Péternek, dr. Barabás Lillának, Barna Péternek, Bodor Beátának, Csonka Istvánnak, Csonka Péternek, Gál Szabolcsnak, Gilányi Gábornak, Görögh Zoltánnak, dr. Halmos Gergőnek, Kakszi Ivettnek, Katona Józsefnek, Kecskés Zsoltnak, dr. Kasza Ferencnek, dr. Kókai Károlynak, dr. Kóta Andrásnak, Nagy Zsoltnak, Oszlár Gábornak, Papp Ferencnek, Somoskői Péternek, Tőgye Jánosnak és Veszelinov Ottónak.


 
 
2. Célok
 
Mivel az elmúlt évtizedekben elkezdett országos madár-monitorozó programok fő célja nem a térképezés volt, azok eredményei nem tudják maradéktalanul kiszolgálni az Európai Madáratlaszhoz szükséges adatigényeket. Ezért az új Európai Madáratlasz elkészüléséhez szükséges magyarországi adatok szolgáltatásához hazánkban is el kell indítani a fészkelő madár térképező munkát.
 
A hazai Madáratlasz Program főbb céljai a következők:
  • A madárfajok fészkelő állományainak térképezése országos kiterjedtséggel, melynek adatai reprezentatívak hazánk területére vonatkozóan, és képesek kiszolgálni mind az európai program (50*50 km UTM), mind az első magyar Madáratlasz adatigényeit (10*10 km UTM).
  • A program keretében összegyűjtött adatok járuljanak hozzá hazánk nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek teljesítésében (nemzetközi természetvédelmi célú egyezmények, EU Madárvédelmi Irányelv, BirdLife Fontos Madárélőhelyek program stb.).
  • A létrehozott adatgyűjtési módszerek és online adatbázis tegye lehetővé a folyamatos adatgyűjtést a hazai madárfajokról, s tegye lehetővé a hazai fészkelő- és nem fészkelő fajok térbeli és időbeli elterjedésének folyamatos követhetőségét.
  • Országszerte növekedjen a madármegfigyelő munkába bevonható önkéntesek száma.
 

 

3. Bekapcsolódás a felmérésekbe
 
Mindenkire szükségünk lesz, aki ismeri a lakóhelye és régiója madarait, s hajlandó néhány napot áldozni a szabadidejéből. Ha 2014-2018 között részese szeretnél lenni ennek az egyedülálló munkának, akkor az alábbiakat mindenképpen olvasd el!
3.1. Hogyan vehetsz részt a Madáratlasz Program felméréseiben?
  • Ha korábban még nem vettél részt az MME Monitoring Központ által koordinált felmérésben és nincs felmérő azonosítód, akkor:
    • Írd meg a neved, címed (esetleg a telefonszámod) a map@mme.hu e-mail címre! – a tárgy mezőbe írd ezt: MAP jelentkezés.
    • Ezután munkatársunk megküldi a felmérő azonosítódat és a legfontosabb MAP információkat.
    • A további lépéseket az alábbiakban olvashatod.
  • Ha már részt vettél az általunk koordinált felmérésekben (pl. MMM, RTM), és rendelkezel felmérő azonosítóval (a felmérő igazolványon is megtalálható ez a szám), akkor:
    • Látogass el és lépj be a MAP adatbázisba (map.mme.hu – ha korábban már regisztráltál valamelyik adatbázisunkba, akkor ide is be tudsz lépni). Ha még nem vagy felhasználója adatbázisainknak, akkor regisztrálj! – a regisztráció után csak akkor tudsz majd adatokat feltölteni, ha munkatársaink hozzárendelik regisztrációdhoz a felmérő azonosítót (egy munkanapon belül).
    • Az adatbázisban megtalálod a Programismertetőt is, melyet vagy már olvastál vagy éppen most olvasod. Figyelmesen olvasd el!
    • Mivel ebben minden fontosabb részletről írunk, ezért érdemes később is elővenni, ha elakadnál valahol. Ezen kívül a MAP adatbázis GYIK menüpontjában folyamatosan közzétesszük majd a felmérők részéről gyakran felmerült kérdésekre adott válaszokat.
    • A következő lépések már a felmérésre vonatkoznak, melyről részletesen olvashatsz az „5. MAP felmérés és adatfeldolgozás” című fejezetben.
 
3.2. Mire lesz szükséged MAP felmérőként?
  • Amit Te hozol:
    • A legfontosabb a tudásod és tapasztalatod, ami alkalmassá tesz a felmérések elvégzésére! – Ne riasszon el, ha nem vagy még profi madarász! Ha felismered a lakóhelyed és környezetének madárfajait, főként az ott fészkelőket, akkor már bekapcsolódhatsz a munkába.
    • Eszközök, melyek nélkülözhetetlenek: 
      • írószer – leginkább golyóstoll;
      • kézitávcső – 8x - 10x nagyítás közöttiekkel elboldogulsz majd az esetek nagy részében;
      • elemlámpa – az éjszakai bejárásokhoz, ha azokban is részt veszel.
    • Eszközök, melyek használata nem kötelező, de nagyban segíthetik a pontosabb munkavégzést:
      • GPS – talán a legfontosabb, mondhatnánk nélkülözhetetlennek is, de nélküle is elvégezhetőek a MAP felmérések, ha megfelelő térképpel rendelkezel (amit mi adunk). Manapság könnyen elérhető egy hagyományos kézi GPS, és sok mobiltelefonban is elérhető ez a funkció. Mind a helyzetünk terepen történő meghatározásához, mind a fontosabb pontok és a bejárt útvonalunk (tracklog) rögzítéséhez hasznos segítség;
      • spektív – ha a felmérendő területeinken pl. nagyobb kiterjedésű vizes élőhelyek vannak, akkor néha jól jöhet egy állványra szerelt és legalább 20-60x nagyítású távcső.
  • Amit mi adunk:
    • a MAP felmérésekhez:
      • MAP terepnapló – minden jelentkezőnek küldünk megfelelő számban, de ha már elfogyott és még nem érkezett meg tőlünk az újabb kért mennyiség, akkor a MAP adatbázisból is letölthető (Letöltések oldalról);
      • munkatérképek – az adatbázisból letölthetőek és kinyomtathatóak a felmérendő területek (2.5*2.5 km-es UTM négyzetek) térképei (Térképek / Áttekintő térkép oldalról), rajtuk a MAP felmérésekhez szükséges rétegekkel (UTM négyzetek és 500 m-es kisebb négyzetek közepét jelölő pontok);
      • letölthető térképi rétegek – akik GPS-re vagy okostelefonra is feltöltenék a felméréshez szükséges rétegeket, azok ezeket is elérhetik az adatbázisban (Letöltések oldalon).
    • a MAP keretében végzett MMM felmérésekhez:
      • MMM terepnapló – minden MMM felmérőnek küldünk megfelelő számban (négyzetenként kettőt);
      • letölthető adatlapok – az MMM felmérésekhez szükséges további adatlapok letölthetőek az MMM adatbázisból (mmm.mme.hu / Letöltések oldalról);
      • munkatérképek – minden felmérőnek küldünk 1:15 000 méretarányú topográfiai térképet, rajta az MMM felméréshez szükséges rétegekkel (UTM négyzet, MMM megfigyelési pontok és 100 m sugarú körök), de Google Térkép alapon elérhetőek és kinyomtathatóak az MMM adatbázisból is (Térképek / Áttekintő térkép);
      • letölthető térképi rétegek – akik GPS-re vagy okostelefonra is feltöltenék a felméréshez szükséges rétegeket, azok ezeket is elérhetik az adatbázisban (Letöltések oldalon).
    • ajándékok a felmérőknek:
      • Az MMM program résztvevői között 1998 óta minden évben kisorsolunk 50-60 ajándékot vagy ajándékcsomagot (madártani könyvek, CD-k, DVD-k, MMM logózott pendrive, bögre, táska, madaras pólók, ajándék- és könyvutalványok stb.). A Madáratlasz Program éveiben (2014-2018) tovább növeljük a kiosztott ajándékok számát, s a következő években a MAP felmérők is részt vesznek majd az éves sorsoláson.

 


 

4. Módszerek áttekintése
 
4.1. Mintavételi területek
Az EBBA2 projekt keretében az adatokat 50*50 km-es UTM négyzetekben fogják európai szinten megjeleníteni (fészkelési valószínűség, állománynagyság becslés, változások), ezért a minimum feladatunk az, hogy minden hazánk területére eső 50*50 km-es négyzetben reprezentatív adatgyűjtést végezzünk. A magyar Atlaszban majd 10*10 km-es UTM négyzetek felbontásában szeretnénk bemutatni az eredményeket, azonban ehhez a felmérések során a már sokak által ismert 2.5*2.5 km-es UTM négyzetek lesznek a mintavételi egységeink, hogy atlaszunk a fajok előfordulásán túl, azok mennyiségével kapcsolatosan is információval tudjon szolgálni.
 
4.2. Területek kijelölése
Az országos térképezés során, különböző térbeli léptékben zajló mintavételezést alkalmazunk, mivel az ország teljes területére kiterjedő cenzus számos régióban nem látszik biztosítottnak. De lehetőséget teremtünk arra, hogy ahol adottak a feltételek ott teljes cenzust lehessen végezni.
 
Annak érdekében, hogy minden 50*50 km-es UTM négyzetről nyilatkozhassunk, minimum feltételnek tekinthetjük, hogy az adott nagyságú területen belül található 25 db 10*10 km-es UTM négyzet közül minimum a reprezentatív mintavételnek eleget téve kiválasztott (latin négyzet – ezzel a módszerrel választjuk ki az MMM felmérések megfigyelési pontjait is) 15 db 10*10 km-es négyzetben történjen meg a felmérés (1. ábra). A gyakori és közepesen gyakori fajok esetében ennyi felmért 10*10 km-es UTM négyzetből már jól becsülhetőek az adott 50*50 km-es UTM négyzet jellemzői. Amennyiben arra mód van, a nem kijelölt 10*10 km-es UTM négyzeteket is fel lehet mérni, de a prioritás a kijelölt 15 db négyzet, minden hazánk területére eső 50*50 km-es UTM négyzetben.

Ebben a részben nem kell nagyon elmélyedned, ha bekapcsolódnál a felmérésekbe, mert azokat bárhol elvégezheted! Lényegében arról szól, hogy az Európai Madáratlaszhoz történő adatszolgáltatáshoz hogyan jelöltük ki a minimálisan felmérendő területeket.
 

1. ábra. Egy 50*50 km-es UTM négyzeten belül található 25 db 10*10 km-es UTM négyzet. A mindenképpen felmérendő 15 négyzet sárga és kék kitöltéssel van jelölve. A kékkel jelzett 5 db 10*10 km-es négyzeten belül MMM felmérést is kell végezni a MAP keretében. 1. ábra. Egy 50*50 km-es UTM négyzeten belül található 25 db 10*10 km-es UTM négyzet. A mindenképpen felmérendő 15 négyzet sárga és kék kitöltéssel van jelölve. A kékkel jelzett 5 db 10*10 km-es négyzeten belül MMM felmérést is kell végezni a MAP keretében. ::: Kattintásra a kép nagyobb méretben is megtekinthető!
 
Az 50*50 km-es UTM négyzetekben kiválasztott 10*10 km-es UTM négyzetek közül minden ötödik esetében MMM felmérést is végezni kell, a 2. ábrán megadott 2.5*2.5 km-es UTM négyzetben, a gyakori fajok állománynagyságának méréshez, amennyiben nincs rendszeresen az MMM keretében felmért négyzet az adott 10*10 km-es UTM négyzetben.
 
2. ábra. A 10*10 km-es UTM négyzeten belül kiválasztandó MMM módszerrel  felmérendő 2.5*2.5 km-es UTM négyzet elhelyezkedése (M). 2. ábra. A 10*10 km-es UTM négyzeten belül kiválasztandó, MMM módszerrel is felmérendő 2.5*2.5 km-es UTM négyzet elhelyezkedése (M).
 
3.a. ábra. Egy 2.5*2.5 km-es UTM négyzet, benne a 25 db 500*500 m-es négyzet, melyeknek közepén az MMM program résztvevői által ismert 25 megfigyelési pont látható. Ezeknek fontos szerepe van a MAP felmérésekben is.
(Az 500*500 m-es négyzetek az adatbázis térképeire nincsenek felrajzolva, csak a 25 pont.)

 

3.b. ábra. A MAP adatbázis térképén így néznek ki a 2.5*2.5 km-es UTM négyzetek és a bennük lévő pontok.

 

4.a. ábra. Példa egy UTM négyzet (2.5*2.5 km) terepi bejárásának útvonalára. Jelen esetben a példa felmérője csaknem az egész négyzetet bejárta, megfigyelései felte-hetően az 500*500 m-es al-egységek 80%-ára kiterjedtek. A műholdkép élőhelyeit és terepviszonyait látva valószí-nűleg a 02, 03, 04, 05, 07, 08, 09, 10, 11, 12, 13, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 23, 24, 25 szegmensekben észlelhette (láthatta és/vagy hallhatta) az előforduló madarakat. Mintegy 11 km-t sétálhatott a négyzetben, így feltehetően több mint 2 órát töltött megfigyeléssel.

 

4.b. ábra. Példa egy olyan terepi bejárásra, amikor az adott reggel és délelőtt (vagy éjszaka, ez nem derül ki a térképről) két UTM négyzetet (2.5*2.5 km) is bejárt a felmérő. A keleti négyzetnek kisebb részét járta be, s főként az erdős élőhelyeket és a települést érintette (biztos egy másik bejáráskor már vagy majd a mezőgazdasági területeket is útba ejti), bár a 25. és a 19. pontok között egy mocsaras területet is érintett. A nyugati négyzetben minden jellemző főbb élőhelyet érintett a bejárása során.

 

4.3. MAP térképezés és MMM pontszámlálás

A Madáratlasz Program keretében alapvetően kétféle „módszert” használunk. 1- A „klasszikus” térképező munkát ez esetben MAP felmérésnek nevezzük, amely a közepesen gyakori-, ritka-, telepesen fészkelő és az éjszakai életmódú fajok előfordulásáról és mennyiségéről szolgáltat adatot. 2- a gyakori fészkelő fajok állománynagyságára és sűrűségére vonatkozó adatokat viszont jelentős részben a mintaterületeken történő MMM számlálásokkal mérjük, amely módszer lehetőséget ad e fajok mennyiségének megfelelő minőségű jellemzésére.
 
4.3.1. Mely fajokat mérjük fel?
  • Mivel a MAP a hazai madárfajok fészkelő állományainak térképezését tűzte ki célul (lásd a 2. Célok részben), ezért a MAP felmérések során elsősorban ezekre a fajokra koncentrálunk. Jelenleg 219 rendszeres vagy alkalmi fészkelő faj szerepel a MAP terepnapló táblázatában, melynek végén lévő üres sorokban lehetőség van olyan fajok megfigyeléseinek rögzítésére is, melyek a fajlistában nem szerepelnek.
  • Az MMM számlálások célja a gyakori-, „mindennapi” madaraink állományainak és élőhelyeik állapotának monitorozása, a felmérések során azonban minden látott vagy hallott egyéb madárfaj adatát is rögzítjük a terepnaplóban.
  • Összességében tehát a felmérések elsősorban a hazánkban előforduló madárfajok fészkelő állományaira koncentrálnak, de nem kizárólagosan csak a költésekre vonatkozó adatokat rögzítjük, s a nem fészkelő fajok megfigyelési adatainak gyűjtését is szorgalmazzuk.

 

4.3.2. MAP térképezés
A MAP térképezéskor minden megkezdett 10*10 km-es UTM négyzetben lehetőleg egy naptári év költési időszakában kell a 16 db 2.5*2.5 km-es UTM négyzet felmérését elvégezni. A munka részletei az 5. MAP felmérés és adatfeldolgozás című fejezetben olvashatók. Természetesen mód van más években gyűjtött adatok figyelembevételére is.

Fontos kiemelni, hogy lehetőleg! Mégpedig azért, mert a Programismertetőben is többször találkozhatsz ezzel a kifejezéssel. S ez itt valóban az jelenti, hogy nem feltétlenül, de jó lenne, ha így történne. Ha például a 10*10-es UTM-en belül csak 14 db 2.5*2.5 km-es négyzetben sikerült egy adott évben elvégezni a munkát, akkor a maradék kettőben fejezzétek be a következő évben. Sőt, ha a 16 négyzetből ​„csak” 12-ben sikerül elvégezni a felméréseket, de azok jól reprezentálják a 10*10-es UTM-et (minden főbb élőhely érintve volt, s a „forró pontok” is benne vannak, pl. a vizes élőhelyek, gémtelepek vagy ritkább fajok fészkelő-helyei stb.), akkor nem feltétlenül szükséges mind a 16 négyzetet bejárni. S a többi esetben, amikor a lehetőleg vagy lehetőség szerint kifejezésekkel találkoztok, azokat szintén így értelmezzétek!

 
 
A MAP felmérések időszaka
Kiemelt időszak: április 1. – július 31.
További időszakok: március 11-31. (korai költő fajok esetén) és augusztus 1-20. (kései és/vagy másodköltő fajok esetén)

A minimum két nappali felmérés esetén az egyik történjen a költési időszak első felében (április-május), a második az időszak (június-július) hátralévő részében. Az éjszakai felmérést az egyes területeken potenciálisan költő fajok felmérése szempontjából legideálisabb időszakban kell elvégezni.
 
4.3.3. MMM pontszámlálás
Az MMM program protokollja (kétszeri 5-5 perces pontszámlálás a költési időszakban, 15 megfigyelési ponton) szerint kell elvégezni a fentebb (4.2. Területek kijelölése) leírt módon kiválasztott 2.5*2.5 km-es négyzetekben (2. ábra). További információk a „6. MMM felmérések a MAP keretében” fejezetben.
 
Az MMM felmérések időszaka
Első számlálás: április 15. – május 10.
Második számlálás: május 11. – június 10.
Az MMM felmérések januári számlálását a MAP keretében nem végezzük!
 
 
5. MAP felmérés és adatfeldolgozás
 
Mivel a MAP keretében a felmérők a terepi munkában és az adatfeltöltésben is aktívan részt vesznek, ezért ezeket együtt mutatjuk be. A felmérések terepnaplóiban vagy a nyomtatható adatlapokon rögzített adatokat ugyanis fel kell tölteni a MAP online adatbázisába (map.mme.hu).
 
Mielőtt egy új felmérő elkezdené a MAP terepi munkáit, jelentkeznie kell a felmérésekre (lásd a 3. Bekapcsolódás a felmérésekbe fejezetben leírtakat). Azután nekik és a korábban már felméréseinkben résztvevőknek is elő kell készíteniük a munkát az alábbiak szerint.
 
Amint az fentebb kiderült (4.3.2. MAP térképezés), ha egy 10*10 km-es UTM négyzet felmérését megkezdik, akkor azt lehetőleg egy fészkelési időszakon belül el kell végezni. Az is nyilvánvaló, hogy ehhez egy felmérőnek 15-30 terepen töltött napra lenne szüksége, az adott 10*10 km-es UTM négyzet élőhelyi adottságaitól függően, március vége és augusztus eleje között. Erre keveseknek lenne lehetősége, ezért arra lesz szükség, hogy egy-egy 10*10 km-es UTM négyzeten belül 3-4 felmérő összefogjon, és együtt, összehangolva végezzék el a munkát.
 
Hogyan lehet egy 10*10 km-es négyzet felmérésébe bekapcsolódni?Jelentkezz be a MAP adatbázisba és a térképen (Térképek / Áttekintő térkép) válaszd ki, hogy melyik négyzetben szeretnél felméréseket végezni!
 
Ha valaki egy 10*10 km-es UTM négyzet gazdája lett, akkor már csak térképekre és terepnaplókra, valamint a megfigyeléshez szükséges eszközökre lesz szüksége, s meg is kezdheti a terepi bejárásokat. A munka hatékonysága érdekében a felmérésekről érdemes folyamatosan egyeztetni egy adott 10*10 km-es négyzet „gazdáinak”.
 

Felmerült többek részéről, hogy egy 10*10 km-es UTM felmérését egyedül nem tudják bevállalni, s csapatot sem tudnak összeállítani annak felmérésére. „Akkor ne is vegyek részt a MAP felmérésekben?” – Kezd el a munkát nyugodtan! A MAP-ban kétféle megközelítés lehetséges:

  • Az egyik, amikor néhányan összefogtok és szervezetten, egymással egyeztetve, lehetőség szerint egy költési időszakon belül felmértek egy vagy több 10*10 km-es UTM négyzetet.
  • A másik a „kósza” MAP-ozás, amikor nem egy 10*10 km-es UTM kisebb-nagyobb csapatban történő teljes felmérésére törekszünk, hanem például:
    • Elvégzed az MMM mintaterületeden a MAP felmérést is.
    • A lakóhelyed környékén vagy amerre éppen madarászni szoktál, ott ezután a MAP térkép és terepnapló is ott lesz veled, s abba rögzíted a megfigyelési adatokat.
    • A munkahelyed és a lakóhelyed közötti reggeli sétád közben rögzíted a látott/hallott madárfajok listáját a MAP terepnaplóba.
 
 
A terepi munka során nyilván kell tartani, hogy éppen melyik 2.5*2.5 km-es UTM négyzetben és azon belül melyik 500*500 m-es részében járunk.
Ehhez szükség lesz térképekre, melyekhez két módon lehet hozzájutni:
  • Az adatbázisban a Térképek / Áttekintő térkép oldalon meg lehet keresni a felmérendő négyzeteket, s a megfelelő nagyításban azonnal kinyomtatható a szükséges térkép, vagy annak elektronikus változata felmásolható a terepen esetleg használt okostelefonra / táblagépre.
  • Ha szeretnél topográfiai térképet, akkor jelezd ezt a Monitoring Központnak, s a kért négyzetekről készített térképeket PDF formátumban megküldjük (e-mail üzenet mellékletében). Ebben az esetben néhány nap is eltelhet a térképek megérkezéséig.
 
A praktikus, A6-os méretű MAP terepnaplókat minden jelentkezőnek postázzuk a kért mennyiségben (egy terepnaplóba 5 db négyzetenkénti bejárás adatai rögzíthetőek). Ha nincs kéznél terepnapló, de végezni szeretnéd a felméréseket, akkor a nyomtatható adatlap verzió (4 db A/4-es oldal) letölthető és nyomtatható az adatbázisból (Letöltések oldal).
 
A terepi bejárás során a következő pontokban részletesen ismertetett lépések szerint kell dolgozni, ha az elvállalt 10*10 km-es UTM négyzeten belül végzel megfigyeléseket.
 
Kiemelt időszak: április 1. – július 31.

További időszakok: március 11-31. (korai költő fajok esetén) és augusztus 1-20. (kései és/vagy másodköltő fajok esetén)

  • A minimum két nappali felmérés esetén az egyik történjen a költési időszak első felében (április-május), a második az időszak (június-július) hátralévő részében.
  • Az éjszakai felmérést az egyes területeken potenciálisan költő fajok felmérése szempontjából legideálisabb időszakban kell elvégezni.
  • Szükség esetén a minimum 3 bejárást további felmérésekkel egészítheted ki. A bejárások ideális időpontjainak (melyik hónap, melyik napjai) megtervezéséhez támpontot adhat az RTM adatbázis (rtm.mme.hu - Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja) Programismertető oldala, melynek kivonatát a PDF-ben letölthető MAP programismertető végén található Mellékeltbe is beillesztettük.
 
Az alábbi lépések szerint érdemes a munkát végezni:
  • A saját 10*10 km-es UTM négyzeten belül minden 2.5*2.5 km-es négyzetet lehetőség szerint be kell járni legalább 3 alkalommal. Kétszer kell nappali megfigyeléseket végezni és legalább egy alkalommal éjszakai bejárást.
  • A nappali bejárásokat lehetőség szerint a kora reggeli és délelőtti órákban végezd, ideális esetben szélcsendes, derült időben.
  • Az éjszakai felméréskor az adott négyzetben feltételezhetően előforduló fajok (baglyok, vízicsibék, haris, lappantyú) potenciális élőhelyeit járd be, s elsősorban a territórium-tartó egyedek hangja alapján jegyezd fel az észleléseket. Ilyenkor hasznos és biztonságosabb lehet, ha nem egyedül, hanem a négyzetben dolgozó egyik társaddal közösen végzed a megfigyelést.
  • Az egyes négyzetekben az effektív megfigyelési idő körülbelül 120 perc legyen (ebbe nem számít bele az az idő, amely során nem volt vagy minimális volt a lehetőség fajok megfigyelésére, pl. vezetés, beszélgetés stb.).
  • Nem kell a négyzet minden négyzetméterét bejárni, elegendő, ha az összes jellemző főbb élőhelyet érinti a bejárás útvonala. Ha pl. a négyzet 60%-a szántóföld, 20%-a erdő és 20%-a település belterülete, akkor a bejárt útvonalad is hasonló arányban érintse ezeket az élőhelyeket. Ha vannak a négyzeten belül vizes élőhelyek (pl. tavak, mocsarak, nedves rétek), akkor előfordulhat, hogy azokon nagyobb számban fordulnak elő madarak, ezért több időt kell töltened a megfigyeléssel és számlálással, sőt előfordulhat, hogy ezekre a helyekre külön megfigyelési napot is fordítani kell majd.
  • A négyzeten belül az adott napi bejáráskor érintett területeket a terepnaplóban is fel kell jegyezni (az 500*500 méteres kisebb szegmensek megadásával).
  • A terepnaplóban fel kell jegyezned néhány, a megfigyelés idejére és körülményeire (kezdete, vége, időtartama, jellemző szélerősség) vonatkozó adatot is.
  • A megfigyelt madarakról (látott és/vagy hallott) attól függően, hogy gyakori-, ritka- vagy telepesen fészkelők, más-más szinten szükséges az adatokat feljegyezni a terepnapló fajlistájában.
    • A gyakori fészkelő fajokról elegendő, ha megadod, hogy az adott napon történt megfigyelések alapján milyen valószínűséggel fészkelnek az ott észlelt fajok (minden megfigyelt faj esetén meg kell adni a legmagasabb fészkelési valószínűségi kódot) – azért nem kell számlálni őket, mert a gyakori- és hazánkban általánosan elterjedt fészkelő fajok állományainak nagyságára / sűrűségére vonatkozó adatokat nagyrészt az MMM felmérések alapján fogjuk becsülni;
    • a ritka- és a telepesen költők esetén viszont meg kell adni a megfigyelt egyedszámot és/vagy a fészkelő párok számát is meg kell becsülni, s azt is megadni, hogy melyik 500*500 méteres szegmensen belül fészkelhetnek (akár ennél pontosabban is megadható, koordináták beírásával) – az érintett fajok költése a négyzetek nagy részében nem jellemző, így a terepmunka jelentős részében nem találkozunk velük, de ha igen, akkor többet kell foglalkozni megfigyelésükkel / számlálásukkal, mint a gyakori fajok esetében.
  • A felmérendő négyzetek előzetes ismerete alapján a feltételezhetően előforduló egyes fajcsoportok vagy élőhely, esetleg életmód alapján csoportosítható fajok (főként a ritkább és telepesen fészkelőknél lehet ez szükséges) felmérési és/vagy számlálási módszereiről és a bejárások ideális időpontjainak (melyik hónap, melyik napjai) megtervezéséhez támpontot adhat az RTM adatbázis (rtm.mme.hu - Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja) Programismertető oldala, melynek kivonatát a MAP programismertető végén található Mellékletbe is beillesztettük.
  • Ha a saját négyzeteiden kívül másfelé is végzel megfigyeléseket, akkor nincs akadálya, hogy bárhol az országban használd a MAP terepnaplóját és térképeit! A saját négyzeteken kívüli megfigyelések adataival is hozzájárulhatsz a MAP sikerességéhez.
 
A Madáratlasz Program (MAP) során végzett napi madármegfigyelő munka adatainak rögzítésére külön terepnaplót fejlesztettünk, de az bármikor és bárhol használható, ha egy területen megfigyeléseket végzünk. A kitöltött terepnaplókat nem kell beküldeni az MME Monitoring Központjába, viszont az adatokat fel kell tölteni a MAP adatbázisába.
 
A terepnaplóban egy vagy akár több 2.5*2.5 km-es UTM négyzet fészkelési időszakban történő megfigyeléseinek adatait rögzítheted. A MAP útmutatója egy évben egy négyzet felmérésére 3 terepnapot javasol, de egy ilyen terepnaplóban 5 nap adatai is rögzíthetőek. Ha további oldalakra lenne szükséged, akkor egy újabb terepnaplóban folytathatod a munkát. A terepnaplónak létezik egy letölthető és nyomtatható adatlap verziója is (a MAP adatbázis Letöltések oldalán érhető el), amely egyetlen nap adatainak rögzítésére szolgál.
 
A terepnaplót minden regisztrált MAP felmérő postai úton több példányban megkapja a Monitoring Központtól, s kérésre újabbakat is küldünk. Használata praktikus, mivel A6-os méretű (akár zsebben is elfér).
 
Ha a nyomtatható adatlapot használod, akkor a következőkben a terepnapló formátumra utaló útmutató szövegek értelemszerűen nem relevánsak!
 
Fedőlap: A fedőlap első oldalának kitöltéséhez nem szükséges részletesebb magyarázat. A felmérő „Azonosítója” mező az MME Monitoring Központ által a felmérők azonosítására szolgáló szám, ami a „Felmérő igazolványon” is megtalálható. Az „Általános megjegyzések” mezőbe írhatsz fel minden olyan körülményt, eseményt vagy további információt, amit fontosnak tartasz és az adott UTM felmérésekor tapasztaltál. A hátsó fedőlapon találhatóak a fészkelési valószínűségek (FV) és a szélerősség kódjai, melyek használata kötelező.
Az 5. ábra egy példát mutat be a fedőlap helyes kitöltésére.
 
Belső oldalak: Alapvetően három főbb részre osztható a terepnapló belső része:
1) a megfigyelés idejére és a bejárt területre vonatkozó adatok;
2) a fajok megfigyelési adatai;
3) a Jegyzetek oldala.
 
5. ábra. Példa a terepnapló fedőlap kitöltésére 6. ábra. Példa a terepnapló 1. belső oldalának kitöltésére

 

1) A megfigyelés idejére és a bejárt területre vonatkozó adatok

Az 5. ábra egy példát mutat be az 1. belső oldal helyes kitöltésére.
  • UTM négyzet kódja: annak a 2.5*2.5 km-es négyzetnek a 6 karakterből álló kódját kell beírni, melynek megfigyelési adatait éppen rögzíted.
  • Dátum (év/hó/nap): kitöltése nem igényel magyarázatot.
  • Megfigyelés ideje: az adott négyzetben végzett bejárás kezdetét és végét kell beírni (óra:perc), és a megfigyeléssel töltött időtartamot (percben megadva). Ha a bejárás és megfigyelés során hosszabb szünetet tartottál vagy közben átmentél egy másik UTM négyzetbe, becsüld meg a bejárásra/megfigyelésre fordított időt!
  • Jellemző szélerősség: az adott napon és négyzetben a felmérés ideje alatt jellemző szélerősség Beaufort-skála szerinti értékét kell megadni. Egyetlen számot írj be, ne pedig minimum-maximum értékeket!
  • Teljes fajlista rögzítve?: X-szel jelöld a megfelelőt! Ha minden fajra kiterjedt a figyelmed, akkor az „igen” értéket válaszd! Ha csak a fajok egy részére vonatkoznak a megfigyeléseid, akkor válaszd a „nem”-et! Lehetőleg kerüld a nem teljes fajlista készítését (pl. nem tervezett bejárás adatainak rögzítésekor)!
  • Felmérő(k): a felmérő(k) nevét ide kell beírni (aki részt vett az adott napi felmérésben)! Az adatbázis a felmérő azonosító(ka)t is hozzárendeli majd feltöltéskor.
  • Bejárt terület: a terepi munkához használt térképeken látható 25 pont eredetileg az MMM program mintaterületeinek lehetséges megfigyelési pontjait jelöli, de a MAP felmérések során is használjuk őket. A térképen látható pontok számai segítenek annak meghatározásában, hogy az adott UTM négyzeten belül mely részeket jártuk be az adott napon.
  • Ha a 2.5*2.5 km-es négyzeteket 25 db 500*500 m-es kisebb négyzetre bontjuk, akkor a 25 pont ezek közepén helyezkedik el, s így már többé-kevésbé meghatározható, hogy melyik 500*500 méteres kisebb négyzetekben jártunk. Egyszerűen csak X-ekkel vagy satírozással jelöljük a bejárt területet, mint a jobb oldali példákban!
 
 2) A fajok megfigyelési adatai
  • FV: a fészkelési valószínűségek két karakterből álló kódját kell beírni minden olyan faj esetében, amit észleltél az adott bejárás során. Mindig az adott UTM négyzetben észlelt „legerősebb” FV kódot kell megadni, minden megfigyelt faj esetében. Kitöltése kötelező!
  • Pont(ok): kiemelten fontos a ritka és telepesen fészkelő fajok előfordulási helyének meghatározására! A „Bejárt terület” mezőben is alkalmazott pontok (ill. 500*500 m-es kis négyzetek) azonosító számát vagy számait (vesszővel vagy kötőjellel elválasztva) kérjük megadni! Ez a minimum követelmény. Ha koordinátákat is megadnád, akkor azt beírhatod a megjegyzés mezőbe (az adatbázis a koordináták megadását is lehetővé teszi).
  • Egyedszám: ebbe a mezőbe írhatod az UTM bejárása során megfigyelt egyedek számát.
  • Párok száma: amennyiben lehetséges, akkor a fészkelő párok számának becslését kérjük megadni ebben a mezőben, természetesen az adott napon az UTM négyzeten belül bejárt területre vonatkozóan. Ha több helyszínen is fészkelt az adott faj, akkor 500*500 m-es négyzetenként részletezve, vesszővel vagy kötőjellel elválasztva is beírhatod a párok számát!
  • Megjegyzések: ide írhatsz minden olyan megjegyzést, amit az adott faj, adott napon és négyzetben történt megfigyelésével kapcsolatosan fontosnak gondolsz.
  • A fajok egy részénél egyes mezőket „Javasolt!” jelöléssel láttunk el. Az adott fajok megfigyelése esetén, lehetőleg töltsd ki a megjelölt mezőt! Ez nem jelenti azt, hogy meg nem jelölt mezőket ne lehetne kitölteni, de az esetek többségében az adott mezők kitöltéséhez szükséges munka sok időt venne el feleslegesen a MAP szerint végzett terepi felmérésekből.
  • Ha az egyedszám vagy a párok száma mezőkbe nem tudsz pontos értéket írni, akkor megadhatsz közelítő becslést, a következők szerint: B: 2-5, C: 6-10, D: 11-25, E: 26-50, F: 51-100, G: 101-250, H: 251-500, J: 501-1000, K: 1001-2500, L: 2501-5000, M: 5001-10000, N: 10001-25000.

 

7. ábra. Példa a terepnapló belső oldalának kitöltésére 8. ábra. Példa a terepnapló belső oldalának kitöltésére

9. ábra. Példa a terepnapló Jegyzetek oldalának kitöltésére

 

Jegyzetek:
Itt leírhatsz minden olyan információt, amit az adott napi felméréssel kapcsolatban fontosnak tartasz, de nem volt helye a táblázatok mezőiben.

 

Fészkelés valószínűsége – a kódok jelentésének ismertetése
  • X - Megfigyelt egyedek, melyek valószínűleg nem fészkelnek a bejárt területen, vagy eleve nem költési időszakban történt a felmérés, vagy nem rögzítették az FV kódot
  • A - Lehetséges fészkelés
    • A1 - A faj költési időben, lehetséges fészkelőhelyen történt megfigyelése
    • A2 - Éneklő hím(ek) vagy fészkelésre utaló hang, költési időben
  • B - Valószínű fészkelés
    • B1 - Pár megfigyelése költési időszakban lehetséges fészkelőhelyen
    • B2 - Állandó territórium tételezhető fel territoriális viselkedés (ének stb.) alapján legalább két különböző megfigyelési napon ugyanazon a helyen
    • B3 - Udvarlás és pózolás, vagy párzás
    • B4 - Izgatott viselkedés vagy adultok vészjelzése
    • B5 - Kotlófoltos adult (kézben tartott madarat vizsgálva)
    • B6 - Fészeképítés
  • C - Biztos fészkelés
    • C1 - Elterelő vagy sérülést tettető viselkedés
    • C2 - Használt fészek vagy tojáshéj (a felmérési időszakból származó) találva
    • C3 - Frissen kirepült fiatal (fészeklakóknál) vagy pelyhes fióka (fészekhagyóknál)
    • C4 - Adult madár fészkelési helyet keres fel vagy repül le róla lakott fészekre utaló körülmények között (beleértve magasan lévő fészket és odvakat, melyek belseje nem látható), vagy kotló adult látható
    • C5 - Ürüléket vagy fiókáknak táplálékot szállító adult
    • C6 - Tojásos fészekalj
    • C7 - A fészekben fiókákat látni vagy hallani

 

„Az első MAP bejáráskor lépten-nyomon megfigyeltem éneklő fekete rigókat, ezért beírtam az A2-es FV kódot (az A2 fészkelési valószínűségi kód jelentése: Éneklő hím(ek) vagy fészkelésre utaló hang, költési időben). Később egy tojásos fészket is találtam. Ilyenkor mi a teendő? - a C6 kódot írd be, a korábban beírt A2-őt pedig húzd át!
 
 
A Beaufort skála szélerősség értékeinek meghatározása:
  • 0 - teljes szélcsend (a füst egyenesen száll fel, tükörsima vízfelület, 0,0-0,5 m/sec.)
  • 1 - alig érezhető szellő (a füst gyengén ingadozik, a víz felületén apró fodrok látszanak, 0,6-1,7 m/sec.)
  • 2 - könnyű szellő (a fák leveleit mozgatja, a víz felületén lapos hullámok vannak, 1,8-3,3 m/sec.)
  • 3 - gyenge szél (a fák leveleit erősen rázza, állóvizek tükrét felborzolja, zászlót lobogtatja, 3,4-5,2 m/sec.)
  • 4 - mérsékelt szél (a fák könnyű gallyai mozognak, 5,3-7,4 m/sec.)
  • 5 - élénk szél (a fák kisebb ágait mozgatja, állóvizeket hullámzásba hoz, 7,5-9,8 m/sec.)
  • 6 - erős szél (nagyobb ágakat mozgat, zúg, 9,9-12,4 m/sec.)
A Beaufort skála további kategóriákat is tartalmaz (12-ig), ezek ismertetésétől viszont eltekintünk. Lehetőség szerint hármas értéknél erősebb szélben ne végezz felméréseket!
 
Ezt azért érdemes megfontolni, mert ugyan rögzíteni kell a jellemző szélerősséget (nem a legerősebb, hanem a bejárás idején nagyrészt jellemzőt!), de a szél jelentősen befolyásolja, hogy mit fogsz hallani és látni, hiszen a madarak sem annyira aktívak erősebb szélben, s a hangjukat sem fogod meghallani.
 
 
9. ábra. Részlet a terepnapló helyett használható 4 oldalas MAP adatlapból (2. oldal), ami A/4 méretű és az adatbázisból történő letöltés után nyomtatható. Az 1. oldalon a kitöltéssel kapcsolatos útmutató, a 4. oldalon a fajlista és a listában nem szereplő fajoknak fenntartott üres sorok, valamint a jegyzetek részére fenntartott hely található.

 

5.3. Adatfeldolgozás a terepmunka után
A MAP lesz az első olyan országos felmérő programunk, melynek adatfeldolgozási munkáit nagyrészt maguk a felmérők fogják elvégezni, hiszen a terepen gyűjtött adatokat az online elérhető adatbázisunkba kell feltölteni (map.mme.hu).
 
5.3.1. Az adatok tisztázása
A terepi munka után érdemes azonnal átnézni a terepnaplóban rögzített adatokat és a szükséges kiegészítéseket, hibák javítását megtenni, még akkor, amikor frissek az emlékek az adott napi bejárásról. Egyébként jelen esetben a terepnaplóban történő adatrögzítés csak a következő követelményeknek kell, hogy megfeleljen:
  • minden kötelezően kitöltendő mezőben legyenek értékek;
  • amennyiben mást bízol majd meg az adatok feltöltésével, legyen az akár a felmérő társad, az MME helyi csoportjának egy önkéntese vagy bárki más, akkor gondolj arra, hogy az adatokat feldolgozó személy is egyértelműen értelmezni tudja a terepnaplóba írottakat!
 
5.3.2. Az adatok feltöltése a MAP adatbázisba
A terepnaplóban rögzített adatokat a MAP online elérhető adatbázisába kell majd feltölteni, melynek részleteiről az adatbázis elkészülése után írunk. Várhatóan 2015. tavaszára készülnek el az adatbázis azon moduljai, melyeken keresztül a MAP terepnaplókban gyűjtött adatokat minden regisztrált felmérőnk fel tudja majd tölteni. Ezt a fejezetet akkor majd kibővítjük.
 
5.3.3. A „Fajfelismerési adatlap” kitöltése
Az MMM felmérésekben korábban résztvevők (mintegy 1000 ember) már ismerik az 1999 óta használatban lévő „Fajfelismerési adatlapot”. Ennek kitöltése a MAP adatbázisban is szükséges, s ugyanazon az űrlapon történik, mint az MMM adatbázisban. Mindazok, akik korábban kitöltöttek már ilyen adatlapot, bármikor tudják frissíteni, amennyiben egy vagy több faj látvány és/vagy hang alapján történő felismerése a legutóbbi kitöltés óta megváltozott. Tehát, ha változás történt egyes fajok felismerési jellemzőiben (ez a legtöbb esetben pozitív irányú), akkor már érdemes frissíteni az online adatbázisban. 
A fajfelismerési adataid és a kitöltéshez vagy frissítéshez szükséges űrlap az Adatfeltöltés menüpontban érhető el: Fajfelismerési adatok >>
 
Mire szolgál a „Fajfelismerési adatlap”? A "Fajfelismerési adatlapon" meg kell jelölni azt, hogy az adott fajokat látvány és/vagy hang alapján biztosan felismered-e vagy sem. Ha a terepi munka során egy bizonyos fajt nem tudnál biztosan azonosítani (ezt gondolod), akkor a „bizonytalan felismerés” kategóriát válaszd! Az adatok feldolgozásakor fontos tudnunk, hogy egy adott négyzetben nem észlelt fajok azért nem szerepelnek-e a „MAP terepnaplóban", mert valóban nem fordultak elő vagy esetleg azért, mert a felmérő bizonytalan volt egyes fajok azonosításában. (Ezen adatokat bizalmasan kezeljük, csak az űrlap kitöltője számára elérhetőek!)
 
5.4. Felmérések saját területen és fészkelési időszakon kívül
Végezhetsz-e MAP felméréseket a saját 10*10 km-es UTM négyzeteiden kívül?Nemcsak, hogy végezhetsz, hanem erre buzdítanánk! Ha bármerre tervezed, hogy madarászni indulsz, nyomtasd ki a meglátogatni szándékozott terület térképét, vigyél magaddal egy MAP terepnaplót vagy nyomtass ki egy adatlapot, s rögzítsd a megfigyeléseidet úgy, mintha a saját négyzeteidben járnál! Sok területről így szerzünk majd adatokat, s azok munkáját is segíted ezzel, akik az általad meglátogatott négyzetekben dolgoznak.
 
Végezhetsz-e MAP felméréseket a fészkelési időszakon kívül? – Bár a MAP elsősorban a fészkelő állományok felmérésére irányul, de az adatbázis bármelyik időszakból fogad majd adatokat, ezért arra bíztatunk, hogy bármikor is végzel madármegfigyelést, rögzítsd adataidat a MAP terepnaplóban, különösen fontos azonban, hogy lehetőleg teljes fajlistát adj meg ekkor is!

 
6. MMM felmérések a MAP keretében
 
Ahogy azt a korábbi fejezetekben már említettük az 50*50 km-es UTM négyzetekben kiválasztott 10*10 km-es UTM négyzetek közül minden ötödik esetében MMM felmérést is végezni kell, a 2. ábrán megadott 2.5*2.5 km-es UTM négyzetben. De csak akkor, ha nincs rendszeresen az MMM keretében felmért négyzet az adott 10*10 km-es UTM négyzeten belül. Ha van ott olyan MMM mintaterület, melyet a korábbiakban már kisorsoltunk, akkor ott a négyzet felmérője azzal is hozzájárulhat a MAP sikeréhez, ha a következő években is elvégzi az MMM számlálásokat.
 
Ha az általad vagy általatok felmérésre elvállalt 10*10 km-es UTM négyzet a MAP adatbázis Áttekintő térképe szerint azok közé tartozik, amelyek MMM felmérésre is ki lettek jelölve a MAP keretében, s nincsenek még benne felmért MMM négyzetek, akkor egyikőtök jelezze a Monitoring Központnak, hogy elvégezné a szükséges MMM számlálásokat!