GYIK, azaz Gyakran Ismételt Kérdések

Ezen az oldalon tesszük közzé azokat a kérdéseket és válaszokat, amelyek gyakran felmerülnek, ha a Madáratlasz Programról (MAP) és az adatbázisról van szó.

Ha van olyan felmerülő kérdésed, melyet itt nem találtál meg, akkor írj nekünk a map@mme.hu e-mail címre!


Szerkesztette: Nagy Károly

Utolsó frissítés: 2017.06.21.

 

 

Témák:

 

 

 

Általános kérdések a MAP-ról

Ebbe a témába olyan felmerült kérdések és válaszok, apróbb praktikák kerültek, amelyek nem kapcsolódtak szorosan a lentebbi témák egyikébe sem.  

 

Felmerült kérdések

 

  • Látom, hogy sokan ősszel és télen is gyűjtik és feltöltik a fajlistás adatsorokat. A MAP felmérések nem a költési időszakra korlátozódnak?
    • Válasz: A MAP, azaz a Madáratlasz Program a kezdetekkor (2014 környékén) valóban elsősorban a hazai fészkelő madarak költőállományainak térképezésére koncentrált. Időközben, bár most is ezt tartjuk a legfontosabbnak, kibővítettük az adatgyűjtés időszakát egész évre. Hiszen maga a MAP adatbázis alkalmas arra, hogy fogadja az őszi vonulási időszakban és a telelési időszakban végzett megfigyelések adatait is. Tehát már jó ideje az év bármely napjáról szívesen vesszük a fajlisták feltöltését, sőt arra buzdítunk mindenkit, hogy lehetőség szerint ne csak a költési időszakban MAP-ozzon! (Időközben az Európai Madárszámlálási Tanács (EBCC) EBBA2 (European Breeding Bird Atlas 2) programja mellett, ami a fészkelő madárállományok európai léptékű térképezéséről szól, elindította a EuroBirdPortal (EBP) programot, amelyhez a hazai adatokat a vonulási és telelési időszakokból a MAP adatbázisban gyűjtött teljes fajlisták alapján tudjuk majd szolgáltatni.) 
  • Tudtommal a MAP 2014-2018 között zajlik. Nekem viszont sok korábbi megfigyelési adatom van. Azokat feltölthetem az adatbázisba?
    • Válasz: A Madáratlasz könyvhöz kapcsolódóan valóban az említett időszakban zajlanak a terepi felmérések. Viszont, ahogy azt az előző kérdénél is említettük, maga a MAP adatbázis nem kizárólag a könyvhöz szükséges adatokat gyűjti, hanem bármilyen időszakból, az év bármely szakából fogadja a madármegfigyelési adatokat (legyen az teljes- vagy részleges fajlista, vagy alkalmi megfigyelési adat). Sőt, a MAP adatbázis 2018 után is működni fog, s terveink szerint egyfajta online-, folyamatosan frissülő Madáratlasz szerepét tölti majd be.
  • A MAP elindulása előtt rendszeresen töltöttem fel adatokat a Fecskefigyelő adatbázisba (az első fecskék megérkezéséről; fészkelőhelyeken végzett számlálásokról stb.). Most hová töltsem fel ezeket a megfigyeléseket? Oda vagy a MAP-ba, esetleg mindkettőbe?
    • Válasz: Felesleges mindkettőbe feltölteni, mert egyrészt a Fecskefigyelőből (és más adatbázisainkból is) időnként átemeljük ide az adatokat (amit lehetséges), másrészt dupla munkát végeznél. Mivel azt szeretnénk, hogy a jövőben a MAP adatbázis legyen az általánosan használatos, a madármegfigyelési adatokat gyűjtő-, tároló- és az eredményeket prezentáló hely, ezért azt javasoljuk, hogy a jövőben ide töltsd fel azokat a megfigyeléseidet, amelyeket korábban a Fecskefigyelő adatbázisba töltöttél. (Hasonlóan igaz ez más adatbázisainkra is, kivéve a saját standard módszereivel működő MMM programot, s jelenleg még a VVM programot, amelyeknek adatait a saját adatbázisaikban gyűjtjük. Utóbbit egyébként hamarosan szintén a MAP adatbázisban gyűjtjük majd!)
  • Sok négyzetet bejártam, számos MAP terepnaplóm megtelt a megfigyeléseimmel. Mikor küldjem be a Monitoring Központba?
    • Válasz: Ne küldd be őket! A MAP az első olyan országos madárfelmérési programunk, amelyet már a kezdetektől fogva úgy terveztünk, hogy a gyűjtött adatokat maguk a felmérők fogják feltölteni az online elérhető adatbázisba. Bár kétféle terepnaplót is rendszeresítettünk az adatok gyűjtésére, de mindkettőnek van megfelelő online űrlapja, amelynek használatával a feltöltés nem bonyolult. A terepnaplók tehát a terepi adatgyűjtést segítik, de azokat már nem kell megküldeni a Monitoring Központnak.
      Van ezzel kapcsolatban egy-két megszívlelendő tanácsunk:
      • Ne ülj a kitöltött terepnaplóidon! - Mielőbb töltsd fel a gyűjtött adatokat, mert egyrészt amikor még friss az élmény, akkor eszedbe jutnak olyan részletek, amelyekre később már nem fogsz emlékezni (gyakran előfordul, hogy terepen valamit elfelejt az ember feljegyezni vagy rossz rublikába ír valamit stb.).
      • Miért nem ajánlott mással feltöltetni a terepnaplóim adatait? - Ha nincs időd az adatfeltöltésre, s megkérsz egy barátot vagy kollégát, hogy töltse fel az adatbázisba, akkor szinte biztos, hogy: 1. neki nem lesznek emlékei a te terepi élményeidről, ezért, ha hibát vétettél a terepi dokumentáció során, akkor az hibásan fog bekerülni az adatbázisba is; 2. valószínű, hogy többször meg fog keresni, ha valamit nem tud értelmezni a jegyzeteidből, s ketten több időt fogtok eltölteni a félreértések tisztázásával, mintha te magad feltöltötted volna az adataidat.
  • Adatfeltöltés után vettem észre, hogy... Sok kérdés előtt van egy hasonlóan kezdődő mondat. A lényegük általában, hogy valamilyen hiba történt az adatok feltöltésekor, amit javítani kellene. De hogyan?
    • Válaszok: Az első és legfontosabb, amit számos más esetben is ajánlunk, hogy olvassátok el az útmutatókat, mert azokban általában ott van a válasz! Minden űrlap, táblázat, térkép vagy grafikon alatt van egy útmutató, ami gyakran elég szájbarágósan ismerteti az adott oldal funkcióit és használatát. Ha elolvasod, máris megvan a válasz erre a kérdésre is: Használd a módosítás  vagy a törlés  gombot! - Egy fontos megjegyzés: Soha ne hagyj hibásan feltöltött adatot az adatbázisban!
  • Csak néhány éve madarászom, s még nem ismerek fel minden hazai madárfajt, de a lakóhelyem környékén rendszeresen előfordulókat látvány és hang alapján is. Érdemes már bekapcsolódnom a MAP adatgyűjtésbe?
    • Válasz: Naná, hogy érdemes! ;-) Erről egy kicsit bővebben mindazoknak, akik hasonló kétségekkel találják szembe magukat.
      • Ha még csak néhány fajt ismersz fel biztosan, akkor "teljes fajlistákat" még nem érdemes gyűjtened, hiszen azok gyűjtésekor valóban fontos, hogy az éppen felmért területen (2.5*2.5 km-es UTM négyzetekben) előforduló fajok többségét azonosítani tudd. De bekapcsolódhatsz a felmérésekbe úgy is, hogy egy vagy néhány faj előfordulásáról, fészkeléséről gyűjtesz adatokat! Ebben az esetben az "Alkalmi megfigyelés feltöltése" menüpontot válaszd az adatfeltöltéskor!
      • Ha a felmérendő területen belül már felismered az ott előforduló madárfajok többségét, akkor gyűjthetsz fajlistákat is. Mivel minden felmérőtől kérjük, hogy időnként töltse ki a "Fajfelismerési adatlapot", ezért az adatok elemzése és értelmezése során kezelni tudjuk azt a felmerülő problémát, hogy minden egyes megfigyelő más és más fajismerettel rendelkezik. - Fontos, hogy legalább egyszer, de lehetőleg évente vagy amikor jelentősen megváltozik a fajismerete, mindenki kitöltse / frissítse a saját fajfelismerési adatlapját!

 

Ebben a témában is várjuk a további kérdéseket!

 

 

Felhasználói fiók és felmérő azonosító

Sokaknak okoz problémát ennek a két fogalomnak az elkülönítése, valamint az, hogy miért is van mindkettőre szükség ahhoz, hogy a MAP adatbázisba megfigyelőként adatokat tölthessenek fel. Ezekről és az ezekkel kapcsolatban felmerült problémákról szóló kérdések és válaszok kerültek ebbe a témába.

 

Felmerült kérdések

 

  • Korábban már regisztráltam a gólyafészek adatbázisban. Az ott használt felhasználói nevemmel és jelszavammal a MAP-ba is be tudok lépni?
    • Válasz: Igen, ahogy az a Belépés oldalon le is van írva: "Ha korábban már regisztrált az MME Monitoring Központ valamelyik adatbázisában, akkor nincs más teendője, mint megadni a felhasználói nevét és a jelszavát."
  • Megadtam a felhasználó nevemet és a jelszavamat, de mégsem enged belépni a rendszer. Mit tegyek?
    • Válasz: Kérj egy új jelszót a Belépés oldalon lévő [Elfelejtettem a jelaszavamat >>] gombra kattintva, s add meg a regisztrált e-mail címedet, ahová a rendszer elküldi az új-, ideiglenes jelszavadat (amit ajánlott megváltoztatni, egy általad megadott és megjegyezhető jelszóra).
  • Korábban egy másik e-mail címmel és felhasználói névvel regisztráltam (az MMM adatbázisba), néhány napja pedig újra regisztráltam (új felhasználói névvel, jelszóval és e-mail címmel). Figyelmetlen voltam és csak később vettem észre, hogy a korábbi felhasználói fiókomat a MAP-ban is használhattam volna. Mi legyen ezek után?
    • Válasz: Egy embernek csak egy felhasználói fiókja legyen az összes olyan adatbázisban, amelyet az MME Monitoring Központ működtet. Ezért bármelyikben is regisztrál egy felhasználó, a rendszer nem enged ugyanazzal az e-mail címmel regisztrálni két fiókot. Sajnos, ha valaki másik e-mail címmel próbál regisztrálni, azt nem tudja megakadályozni a rendszer, ezért nekünk kell "kiszúrnunk" az ilyen próbálkozásokat (közel 10 ezer felhasználó esetén ez már nem egyszerű). Tehát a konkrét kérdésre a válasz: Ha már valamelyik adatbázisunkban tölöttél fel adatokat a korábbi felhasználói adataiddal, akkor azt megtartjuk, s az újat törölni fogjuk. Ha esetleg a korábbi e-mail címedet már nem használod, akkor azt megoldjuk, hogy a régebbi felhasználói fiókodban átírjuk az e-mail címet arra, amire szeretnéd.
  • Van felhasználói nevem, de MAP adat feltöltésekor mégsem jelenik meg a nevem a Megfigyelő mezőben. Miért van ez?
    • Válasz: A felhasználói név azért sem elegendő, hiszen az származhat az MME Monitoring Központ más, olyan adatbázisaiból is (pl. Gólyafészek adatbázis, Fecskefigyelő adatbázis - lakossági adatbázisoknak is nevezik egyesek, mert sok laikus is feltölthet oda adatokat), amelyekbe bárki regisztrálhatott, akikről a nevén kívül nem tudunk semmit. Ráadásul a gyakoribb nevek esetén számos név egyezőség is előfordulhat (pl. 8 Kovács János van jelenleg), s nekünk a legfontosabb madárfelmérési programokban (MMM, MAP, RTM) nagyon fontos, a hitelesség miatt is, hogy a felmérőinket biztosan azonosítani tudjuk. Ehhez szükséges a felmérő azonosító, amelyről egyébként a Regisztráció oldalon ezek olvashatóak:
      • A regisztráció után csak akkor tudsz saját adatokat feltölteni, ha a Monitoring Központ munkatársai már hozzárendelték regisztrációdhoz a felmérő azonosítót*. Ez hétköznap egy napon belül megtörténik, hétvégén előfordulhat, hogy később.
      • *A felmérő azonosító egy szám, ami a felmérők egyedi azonosítására szolgál. Például, ha van 3 Gipsz Jakab, akkor ez alapján tudjuk eldönteni, hogy melyikük adatáról van szó.
      • Ha még nem rendelkezel felmérő azonosítóval, de szeretnél, akkor kérjük, hogy ezt az Üzenet mezőben vagy a map@mme.hu címre küldött e-mail üzenetben jelezd, s add meg lakcímed vagy postai címed, telefonszámod, s néhány sorban írd le, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezel a madármegfigyelés terén, korábban részt vettél-e madárszámlálási programokban.

 

Ebben a témában is várjuk a további kérdéseket!

  

 

A, B, C, X - az FV kódok használata

A MAP egyik legsarkalatosabb pontja, hogy minden megfigyeléshez tartoznia kell egy FV kódnak (fészkelési valószínűség). Fajlistás adatgyűjtés esetén - legyen az részleges- vagy teljes fajlista - minden esetben az adott bejáráskor megfigyelt (látott/hallott) legerősebb FV kódot kell megadni.

 

Felmerült kérdések

 

  • Ha egy négyzetben több alkalommal járok, akkor mindig az adott napon megfigyelt legerősebb FV kódot írjam be, vagy az addigi bejárások során észlelt legerősebbet? Ha például június 05-én második alkalommal is hallottam énekelni egy nádirigót ugyanazon a helyen, akkor az B2*. De néhány nappal korábban ebben a négyzetben találtam egy fiókás nádirigó fészket is, ami C7. Ebben az esetben nem a C7-et lenne érdemes beírni? ::: *B2 - Állandó territórium tételezhető fel territoriális viselkedés (ének stb.) alapján legalább két különböző megfigyelési napon ugyanazon a helyen
    • Válasz: Minden egyes napról azt az FV kódot kell rögzíteni, amelyik az adott terepi megfigyelések alapján a legerősebb volt! Tehát nem azt, amit néhány nappal korábban figyeltél meg, s nem is azt, amit két hét múlva fogsz tapasztalni. Ha korábban C7-es kóddal láttad a nádirigót, akkor töltsd fel a két héttel korábbi adatodat. Ha azt már feltöltötted, akkor pedig arról a négyzetről már úgyis rendelkezünk az adott költési időszakból azzal a C7-el. Fontos, hogy mindig azt rögzítsük, amit az adott napon és napszakban megfigyeltünk!
  • Teljes fajlistás felmérést végeztem egy négyzetben, s lépten-nyomon éneklő fülemüléket hallottam, ami ugyebár A2-es kód (először jártam ebben a négyzetben ebben az évben). De a felmérés vége felé megláttam egy bozótosba berepülő fülemülét, s megfigyeltem, hogy a fészkére ült. Ez már C4* kód, s áthúztam a terepnapló megfelelő sorában az addig rögzített A2-t, majd az adatbázisba is azt töltöttem fel. Jól értelmeztem a "legerősebb FV kód" használatára vonatkozó leírást? Annak ellenére, hogy jellemzően éneklő hímeket hallottam (A2), az egyetlen megfigyelt C4-et rögzítettem, mivel az volt a legerősebb. ::: *C4 - Adult madár fészkelési helyet keres fel vagy repül le róla lakott fészekre utaló körülmények között (beleértve magasan lévő fészket és odvakat, melyek belseje nem látható), vagy kotló adult látható
    • Válasz: Igen, a legerősebb FV kód rögzítésének ez a lényege.
  • A C3 FV kóddal kapcsolatban merültek fel bennem kérdések. Leírása: Frissen kirepült fiatal (fészeklakóknál) vagy pelyhes fióka (fészekhagyóknál) - Véleményem szerint a megfigyelők egy része mind a fészeklakóknál, mind a fészekhagyóknál elég lazán értelmezi ezt a kódot, s magam is bizonytalan vagyok néha. Kaphatnék egy részletesebb, "szájbarágós" útmutatást!?
    • Válasz: Valóban, a C3 kódot, bár a rövid leírása eléggé egyértelmű, sokan "lazán" kezelik vagy félreértelmezik. Természetes módon mást jelent a fészeklakóknál és a fészekhagyóknál, de mindkét esetben az a lényeg, hogy a fióka vagy fiatal egyed annak a helynek a közvetlen közelében tartózkodik, ahol kikelhetett a tojásból. - Megjegyzés: Ha a fészeklakó és fészekhagyó fogalmakkal nem vagy tisztában, s az egyes fajokról nem tudod, hogy melyik csoportba tartozik, akkor még ne vegyél részt a MAP felméréseiben!
      Lássuk ezt részletezve, külön-külön, példákkal illusztrálva:
      • Fészeklakóknál: C3 egy fekete rigó vagy rozsdafarkú fiatal, ha a szülő eteti a kerti gyepen vagy a kerítésen. Nem C3 egy csapat kirepült fiatal seregély júniusban a falu melletti legelőn. C3 a fiatal füsti fecske júniusban vagy akár augusztusban, egy ház melletti villanyvezetéken, ha tudod, hogy a ház mögötti istállóban költöttek füsti fecskék, de nem C3 szeptemberben a falu villanyvezetékein szüleikkel százszámra pihenők és a vonulásra készülők vagy vonulásban lévők. C3 lehet július elején egy juvenilis (fiatal, kirepült madár az első tollazatában, az első vedlés előtt) kanalasgém, ha annál a nádasnál láttad, ahol kanalasgém telep volt azévben, de nem C3 az a fiatal kanalasgém, amelyik a szülőtől vadul élelmet koldul, de a közelben (mondjuk ugyanabban az UTM négyzetben) nincs kanalasgém telep, ugyanis jellemzően a kirepülés után, a költőhelytől távol lévő táplálkozó területeken is kérik az eleséget szüleiktől.
      • Fészekhagyóknál: C3 egy vagy több pelyhes tőkés réce vagy búbos vöcsök fióka, de ez azt hiszem egyértelmű. Ezen két faj esetében még szeptemberben is találkozhatunk ilyenekkel! De meddig C3 a fészekhagyó fióka? Tényleg csak ameddig pelyhes? Nem C3, ha már képes az a réce vagy vöcsök fióka / fiatal repülni és egy távolabbi vizes élőhelyen megjelenni! Ez a lényeg. Ha egy bíbic fióka már nem teljesen pelyhes, de még nem tud repülni, s a szülei éles hangon körülötted repkedve védik, akkor C3, ha augusztusban csapatban ácsorognak fiatalok és öregek a réten vagy egy lecsapolt tómederben, akkor az már nem C3, hanem X.
  • Az X FV kód afféle Jolly Joker?
    • Válasz: Mondhatjuk így is. Leírása is ezt erősíti: Megfigyelt egyedek, melyek valószínűleg nem fészkelnek a bejárt területen, vagy eleve nem költési időszakban történt a felmérés, vagy nem rögzítették az FV kódot - Tehát minden olyan esetben, amikor nem vagy biztos, hogy ott és akkor valóban a költésre utaló egyik FV-t figyelted meg, akkor használd az X-et! De lustaságból ne használd! Ha biztosan valamelyik A, B vagy C kódnak megfelelőt figyelted meg, akkor mindenképpen azt rögzítsd, mert az X a fészkelő állományok térképezése szempontjából értéktelen (más szempontokból persze nem az).
  • Jól tudom, hogy szeptember - december közötti megfigyelések esetében már csak az X FV kód használható?
    • Válasz: Nem feltétlenül, de ősszel már legyél nagyon körültekintő az FV kódokkal! Egyrészt vannak fajok, amelyek még szeptember elején is a költéssel lehetnek elfoglalva (kései második / harmadik költések pl. fecskéknél), másrészt egyes fajok az év bármelyik időszakában költésbe kezdhetnek (pl. balkáni gerle). De többségében már az X lesz a helyes kód!
  • Megfigyeltem egy, a hazánk fészkelő madárfajainak listáján nem szereplő vörhenyes fecske párt fészket építeni. Akkor ezt most csak X kóddal rögzíthetem, mert nincs rajta a fészkelő fajok listáján? Ráadásul a MAP-áér is jelzi, hogy "Biztos vagy ebben? Ez az adat fennakadt az automatikus érvényesítő rendszer szűrőjén! Ennek számos oka lehet, amiről a lenti útmutatóban olvashatsz."
    • Válasz: Ez egy nagyon jó kérdés, mert több témát is érint, így egyszerre több félreértést is tisztázhatunk.
      1. Kezdjük azzal, hogy azon fajok esetében, amelyek korábban nem szerepeltek a hazai fészkelő fajok listáján, de időközben lesz bizonyított hazai költésük (amit az MME Nomenclator Bizottság is hitelesített), ott a MAP-áér is változni fog. Amennyiben te valószínű (abból is a B6 FV kódot) vagy biztos költésre (C-vel kezdődő FV kódok) utaló jeleket figyeltél meg, akkor rögzítsd azokat, a megjegyzés mezőben röviden jelezve a körülményeket és a megfigyelés valódiságát, majd az illetékes területi vagy faj koordinátor úgyis rákérdez a további részletekre! De a nem költő fajok esetében, az A-s és a gyengébb B-s kódokat kerüld! Ilyen fajok esetében nem illik nagyvonalúan behúzni a gyenge A-s és B-s kódokat, az X-et kell használni, hanem vissza kell menni ellenőrizni, hogy biztosan költésbe is kezdtek-e (a legtöbb esetben csak átvonulóban voltak, s közben akár énekelgethettek is, akár úgy is tűnhetett, hogy alkalmas fészkelőhelyen revírt tartottak, de valójában nem). De különösen ne szórjuk az A-s kódokat olyan fajok esetében, amelyeknek költőterületei szinte csak a kontinens északi tájain vannak, mert azok csak átvonulnak hazánkon. A példában szereplő vörhenyes fecskék fészeképítése viszont 2017-ben megtörtént, fiókákat neveltek, így azok fészkelése már nem tartozik ebbe a kategóriába, de azért még nem általános, így minden költésüket érdemes C-s FV kódokig végigkövetni!
      2. A másik része a kérdésnek a MAP-áér (automatikus érvényesítő rendszer) üzenetének, ill. annak értelmezésének kérdése. Már az üzenet sem arról szól, hogy ne lehetne olyan FV-s adatot feltölteni, amelyre a rendszer jelez. Ha biztos vagy az adatban, akkor töltsd fel, de az útmutatóban leírtaknak megfelelően járj el. A MAP-áér egyik legfontosabb szerepe, hogy véletlenül ne kerüljenek fel biznyos fajokról, bizonyos időszakokban vélhetően nem megfelelő adatok (legtöbbször tévedésből elgépelt vagy rossz FV kóddal). Ha pedig az ilyen adatoknál (ahol a MAP-áér jelez) a megjegyzés mezőben röviden leírod a részleteket, akkor a koordinátornak is segítesz majd az adat érvényesítésében, aki úgyis visszakérdez, ha további információkra lenne szüksége. A MAP-áér alapját képező érvényességi időszakokat és arról az infókat itt megtalálhatod. >>  

 

Ebben a témában is várjuk a további kérdéseket!

 

 

Teljes, részleges vagy alkalmi? Melyiket válasszam?

A MAP felmérések során alapvetően fajlistás adatgyűjtést végzünk, az UTM négyzeteken belül bejárt területen megfigyelt (látott/hallott) madárfajokról rögzítünk adatokat (pl. a legerősebb FV kódot, opcionálisan egyedszámot, párok számát, megfigyelt viselkedést, koordináták stb.). A fajlisták lehetnek részlegesek vagy teljesek (lehetőleg teljes fajlistákat gyűjts!), s ezek értelmezésével kapcsolatban adódnak félreértések. A MAP adatbázis azonban fogadja az ún. alkalmi megfigyelési adatokat is. Számos faj esetében ezek az "alkalmi megfigyelési adatok" is nélkülözhetetlenek lesznek az Atlasz könyv elkészítéséhez.

 

Felmerült kérdések

 

  • Teljes fajlistás felméréseket szeretnék végezni, de nem vagyok benne biztos, hogy jól csinálom. Be kell járnom a négyzet teljes területét, ha "teljes fajlistás" adatokat gyűjtök?
    • Válasz: Nem kell bejárni a négyzet minden szegletét, s nem kell érinteni mind a 25 db 500*500 m-es szegmensét. A listás adatfeltöltéskor az adatbázis űrlapjának első oldalán lévő kérdés is ennek megfelelő választást kínál: "Minden faj megfigyelése rögzítve?" - Az útmutatóban sem írtunk olyat, hogy a "teljes fajlista" rögzítése területi teljességet is jelentene: "Ha minden fajra kiterjedt a figyelmed (teljes fajlistát gyűjtöttél), és fel is töltöd minden faj megfigyelési adatát, akkor az igen értéket válaszd! Ha csak a fajok egy részére vonatkoznak a megfigyeléseid (részleges fajlistát gyűjtöttél), akkor válaszd a nem-et!"
      A lényeg tehát, hogy minden megfigyelt faj adatait rögzíted! (Természetesen azokat, amelyeket azonosítani tudtál.)
  • Teljes fajlista rögzítésekor a fészkelő fajok megfigyelési adatait rögzítsem? 
    • Válasz: NEM, NEM, NEM! Teljes fajlistát rögzítünk, s nem "fészkelő fajok listáját"! Minden megfigyelt faj megfigyelését rögzíteni kell!
  • Nem jártam be a négyzet minden részét, ezért nem tudtam minden fajt megfigyelni, így nem is tudtam teljes fajlistát gyűjteni.
    • Válasz: Ez egy jellemző félreértés. Nem kell bejárni a négyzetek minden részét (erről sok helyen írunk), ahhoz pedig vajmi kevés köze van a "teljes fajlista" gyűjtésének, hogy találkoztál-e minden fajjal, ami abban a négyzetben előfordul (mikor? az utóbbi évtizedben? tavasztól őszig?). Hogyan is találkozhatnál az egy-két órás bejárás során minden madárfajjal? Nem is ez a cél! A cél az, hogy a négyzetben végezz aktív madármegfigyelést (keresd a madarakat) egy-két órán át (vagy amennyit szeretnél), s rögzítsd a megfigyelt fajok listáját (FV kódokkal, bizonyos fajok esetén egyedszámmal).

 

A többi kérdést és választ hamarosan feltöltjük. Ebben a témában is várjuk a további kérdéseket!

 

 

Megfigyelés kezdete - vége, és időtartama

 

Szerkesztés alatt - Várjuk a kérdéseket! 

 

 

Bejárt terület megadása

 

Szerkesztés alatt - Várjuk a kérdéseket!